Zsámbék nagyközség

Adatok

Régió: Közép-Magyarország
Megye: Pest megye
Kistérség: Pilisvörösvári kistérség
Lakosság: 4748 fő
Terület: 33.67 km²
Népsűrűség: 141,02 fő/km²
Rang: nagyközség
Körzet hívó: 23

Fekvése

Budapesttől nyugatra 30 km-re, az 1-es főút illetve az M1-es autópálya és 10-es főút között fekszik, a Zsámbéki-medence észak-nyugati részében. Annak névadó települése. Földrajzilag a Gerecse tájegység egyik nyúlványához tartozik. Környező települések: Tök, Perbál, Páty, Herceghalom, Mány, Bicske, Szomor.

Nevének eredete

A település nevét a "zsombék" szóból származtatják. Környéke forrásokban dús és vizenyős volt. Más források szerint III. Béla király idején egy Zsámbéki nevezetű családot telepítettek le ide.

Története

Már a pattintott kőkorban is lakott volt, jelentős kelta , római és avar leletek is előkerültek a környékről, így az itt feltárt kelta postakocsi maradványai, melyek a Nemzeti Múzeumba kerültek (ez azt bizonyítja, hogy a hely már akkor is utak menti település volt), vagy a II. század-ból származó bronz harsona, mely legkorábbi hazai zenei emlékeink közé tartozik.

Az 1050-es években kőtemplom állt itt. III. Béla király felesége, a francia király húga, a kíséretével érkező Aynard lovagnak adományozza Zsámbékot és környékét. E család építi 1220 körül a korábbi templom helyén a késő román-kora gótikus háromhajós bazilikát, amely rom mivoltában is a magyar építészettörténet egyik kiemelkedő emléke. Mellete található – szintén romos állapotban – a premontrei rend kolostora. A tatárok a templomot a községgel együtt elpusztították, de IV. Béla újjáépíttette. Mivel a település Esztergom és Székesfehérvár között fekszik félúton, ezért már a középkori magyar állam első századaiban fejlődésnek indul.

1467-ben Mátyás mezővárosi rangra emeli. A várat 1467-ben fiának Corvin Jánosnak adományozza.

1541-ben a törökök elfoglalják Zsámbékot, és 145 évig birtokolják, a fontos útvonal védelmére erősséget építettek itt. Uralmuk alatt a harcokban rongálódott meg a templom és a kolostor, az utóbbiban – a feljegyzések szerint – még a XVII. században is laktak. E korból származik a Török-kút is.

1686-ban Bottyán János – a későbbi Vak Bottyán – a Fehérvárról Budára igyekvő törökök egy nagyobb lovascsapatát megsemmisítette itt.

1689-ben a Zichy család vásárolja meg a települést, és az 1710-es években a végvári harcokban lerombolódott vár helyén felépíti a korabarokk várkastélyt. A török idők alatt elmenekült illetve elpusztult lakosok helyére a törökök kiüzése után német telepeseket hívnak be, a település gyors fejlődésnek indul, hamarosan már a mezővárosok közt szerepelt.

Templomát is helyreállították, de 1763-ban a nagy komáromi földrengéskor újra megrongálódott. Ettől kezdve elhanyagolták, csupán a XIX. század végétől – amikor a műemlékvédelem intézményessé vált – kezdték ismét gondozni, az időközben lebontott kolostor földalatti maradványaival együtt.

Az 1737-39-es pestisjárvány emlékét, a kastéllyal szemben felállított pestisszobor őrzi.

Nevezetességei

Várkastély Templomrom

Lámpamúzeum

régi premontrei templom maradványai.

Épült a XIII.sz. közepén (1220-34) késő román/korai gótikus stílusban. 1763-ban földrengés rombolta le.

Törökkút

250 éves barokk templom

Zsámbéki Szombatok (Nyári Színház) rendezvények.

Földi Telepítésű Magyar Légvédelem Fegyvernemi Múzeuma

2007 november végétől ingyen WiFi elérhető az egész község területén.

Neves szülöttei vagy lakosai

Itt született 1821. március 21-én Molnár József festőművész.
A településen él és alkot Melocco Miklós szobrász.

Tarr Béla

Következő községek

További községek